Máriakálnok története

Máriakálnok önálló község, Mosonmagyaróvártól 3 km-re a Szigetközben található. Az osztrák és szlovák határtól egyaránt 14 km –re van. A Mosoni-Duna bal partján elterülve, szinte külön kis szigetet alkot, mert az ún. Kálnoki dunaág is körülöleli. Lakosainak száma: 1786 fő.
Talaja a Duna meszes hordalékanyagán alakult ki, a Mosoni –duna mentén homokos öntésiszap kíséri.
A település teljes területe 15,48 km², megművelhető terület nagysága 1504 ha.
 
Az első ezredforduló táján Máriakálnok helyén csupán erdővel és réttel borított terület található a korabeli térképeken.
A legkorábbi okirat alapján 1264-es évben említődik az akkor erdős terület, ami Kaal nevű birtokosé volt. 1313-ban ugyancsak ezen a néven, de már szőlővel beültetett földterületként ismertetik. 1357-es okiratban már Kálnuk névformát használják. A kálnuk szó szláv eredetű kálista szóból származik, amely eredetileg pocsolyát, sáros helyet jelent.
A legelső, legpontosabb feljegyzések a XVI. századból származnak a községről. Legtöbbször Galling, vagy Gallingenkét szerepel, magyar megfelelője akkor még nem volt.